E-E-A-T: mi ez, honnan ered, és hogyan értékelhető egy oldal a Google irányelvei szerint

Az E-E-A-T az Experience, Expertise, Authoritativeness és Trustworthiness (az irányelvekben: Trust), vagyis a tapasztalat, szakértelem, tekintély és megbízhatóság rövidítése: azoké a jellemzőké, amelyek alapján a Google minőségértékelői megítélik, hogy hihető-e egy oldal és szerzője. A fogalom a Google keresési minőségértékelőknek szóló irányelveiből (Search Quality Rater Guidelines) származik, a tapasztalatot jelölő második „E” betűt a Google 2022 decemberében tette hozzá. A Google azt írja, hogy maga az E-E-A-T nem konkrét rangsorolási tényező, de a rendszerei olyan jelek együttesét keresik, amelyek a jó E-E-A-T-t mutató tartalmat azonosítják, és az egészséget, a pénzt és a biztonságot érintő témáknál még nagyobb súlyt adnak neki. A gyakorlatban az oldalnak meg kell mutatnia, ki felel érte, honnan tudja a szerző, amit leír, és miért érdemes hinni neki.

Mit jelentenek az E-E-A-T betűi?

Minden betű egy kérdés, amelyet az értékelő az oldalról és készítőjéről feltesz, és az első három segít megválaszolni a negyediket, a megbízhatóságra vonatkozót. Az irányelvek készítőnek azt a személyt vagy céget nevezik, amely az oldalon lévő anyagot elkészítette (10. o.). A táblázatban szereplő meghatározások és példák az irányelvek 3.4 szakaszából származnak (26. o.).

A megbízhatóság a legfontosabb, mert a megbízhatatlan oldal E-E-A-T-je a szerző tapasztalatától és tudásától függetlenül alacsony. Az irányelvek pénzügyi csalás példáját hozzák: a szerzője lehet a csalások tapasztalt szakértője, az oldal mégis hiteltelen (27. o.). A Google a hasznos tartalomról szóló dokumentációban hozzáteszi, hogy a tartalomnak nem kell mind a négy tulajdonságot mutatnia: az egyik a szerző tapasztalata miatt hasznos, a másik a szakértelme miatt (Google Search Central). A dokumentáció lengyel változata a rövidítést így fordítja: „doświadczenie, wiedza, wiarygodność, zaufanie” (tapasztalat, tudás, hitelesség, megbízhatóság).

Az értékelő az E-E-A-T-ről a három forrás legalább egyikéből vonja le a következtetést: abból, amit az oldal önmagáról mond, abból, amit mások mondanak róla, és abból, ami magában a tartalomban látszik (27. o.):

• Amit az oldal önmagáról mond. A kiindulópont a „Rólunk” oldal vagy a szerzői profil.
• Amit mások mondanak. A független vélemények, cikkek, médiaemlítések és más megbízható források számítanak az oldalról vagy a szerzőről.
• Ami az oldalon látszik. Egyes oldalaknál a szerző tudása magából a tartalomból, a videóból vagy a hozzászólásokból látszik.

Az irányelvek figyelmeztetnek az összeférhetetlenségre. A terméket megvásárló és tapasztalatát leíró emberek véleménye értékes, a gyártó vagy a megfizetett influenszer „értékelései” kevésbé (27. o.).

Honnan ered az E-E-A-T?

Az E-E-A-T a korábbi E-A-T-ből jött létre, amelyhez a Google 2022. december 15-én hozzáadta a tapasztalatot. Korábban az irányelvek a magas minőségű információt olyan tartalomként írták le, amely a témában szakértelmet, tekintélyt és megbízhatóságot mutat, röviden E-A-T. Danny Sullivan, a Google munkatársa így írta le ezt 2021 októberében (Google, 2021. október 19.). 2022 decemberében a Google bejelentette, hogy a rövidítés az Experience szóból egy „E” betűvel bővül (Google Search Central, 2022. december 15.).

A Google azzal indokolta a változást, hogy egyes témáknál attól a leghasznosabb a tartalom, aki maga élt át vagy próbált ki valamit. A bejelentés példája: az adóbevallás kitöltésekor könyvelőtől származó tartalmat szeretne, az adóelszámoló program kiválasztásakor viszont hasznosabb lehet egy fórumvita olyan emberektől, akik többféle programot használtak. Ugyanebben a bejegyzésben a Google emlékeztet, hogy az irányelvek az értékelőknek a rangsoroló rendszerek ellenőrzésére szolgálnak, és közvetlenül nem befolyásolják a rangsorolást.

Azóta az irányelvek többször változtak, a Google pedig a fájl utolsó oldalán lévő változásnaplóban foglalja össze az elmúlt két év módosításait. A napló négy változatot említ (182. o.):

• 2023. november. Egyszerűbb skála annak értékelésére, mennyire felel meg az eredmény a keresésnek, valamint új példák népszerű platformokról, fórumokról és videókból.
• 2024. február. Frissített jellemzők a megbízhatatlan oldalakra, és új példák hozzájuk.
• 2025. január. A legalacsonyabb és az alacsony értékelés leírása a Google spamszabályzatához igazítva, új példákkal.
• 2025. szeptember. Új YMYL-meghatározások és további példák. A Search Engine Land beszámolója szerint az új példák között vannak az AI Overview válaszai, vagyis a Google-találatok feletti AI-összefoglalók, a Google pedig azt közölte a szerkesztőséggel, hogy ez kisebb frissítés, amely nem változtatja meg az értékelés szabályait (Search Engine Land, 2025. szeptember 11.). A Google lengyel dokumentációja az AI Overview-t „przeglądy od AI” néven emlegeti (AI-áttekintések).

Legkésőbb 2026. október 1-jén a kitalált szerzőkről szóló szabály bekerült az oldaltulajdonosoknak szóló dokumentációba is. A hasznos tartalomról szóló dokumentáció ma a készítői profilok kitalálását a csalás egyik formájának nevezi. A Search Engine Journal összevetette az oldal 2026. június 8-i másolatát, amelyben ez a bekezdés még nem szerepelt, az október 1-jei változattal, amelyben már ott van (Search Engine Journal, 2026. október 2.).

Rangsorolási tényező az E-E-A-T?

Nem abban az értelemben, hogy a Google egyetlen értéket mérne, és azt hozzáadná az oldal pontszámához. A Google a dokumentációjában (a fordítás tőlem) egyértelműen ezt írja: „Az E-E-A-T önmagában nem konkrét rangsorolási tényező, de érdemes olyan tényezők keverékét használni, amelyek azonosítani tudják a jó E-E-A-T-nek megfelelő tartalmat”. Ugyanebben a bekezdésben a Google közli, hogy a rendszerei még nagyobb súlyt adnak az E-E-A-T-nek megfelelő tartalomnak az YMYL-témákban, amelyekről lejjebb írok (Google Search Central, frissítve 2026. október 8-án).

A Google 2019 óta hasonlóan beszél erről. A dezinformáció elleni küzdelemről szóló, 2019 februári jelentésben azt írta, hogy a rangsoroló rendszere nem ismeri fel a tartalom szándékát vagy igazságát, de a szakértelem, a tekintély és a megbízhatóság egyértelmű jeleit mutató oldalakat próbálja felismerni, az YMYL-témákban pedig nagyobb súlyt ad ezeknek a tényezőknek (Google: How Google Fights Disinformation, 2019. február, 12-13. o.). A tekintély legismertebb jeleként ugyanez a dokumentum a PageRank-et említi, vagyis az oldalak linkek alapján történő értékelését. 2019 októberében Danny Sullivan, a Google munkatársa közvetlenül válaszolt a kérdésre:

Nem maga a szakértő aláírása a szöveg alatt a jel. 2024 januárjában Danny Sullivan, aki Google SearchLiaison néven ír, elmagyarázta, hogy a szerző aláírásának hozzáadása nem emeli a pozíciót, és a Google nem tekint valakit szakértőnek azért, mert az aláírásnál ezt írja magáról (X, 2024. január 8.). Egy hónappal később hozzátette, hogy a Google nem ellenőrzi, szakértő-e a szerző, mert bárki kinevezheti magát annak (X, 2024. február 7.). A szerző aláírását tehát az olvasónak írom, nem az algoritmusnak.

A Google példákat ad az E-E-A-T-t közelítő jelekre, de nem tárja fel, hogyan kombinálja őket. A rangsorolás működéséről szóló oldalon a minőségi tényező példájaként „annak értelmezése, hogy más prominens webhelyek hivatkoznak-e az adott tartalomra” szerepel (Google: Hogyan határozza meg a Google keresője a találatok rangsorát). A Google nem közli a jelek teljes listáját, súlyukat, sem „E-E-A-T-pontszámot”, így az oldal tulajdonosának nincs olyan száma, amelyet egyetlen változtatással emelhetne. Azt viszont meg lehet vizsgálni, hogy az oldal megadja-e az embernek azokat a bizonyítékokat, amelyeket az értékelők keresnek, és ezt csinálom az auditokban. A Google maga is ezt javasolja: a dokumentáció szerint az irányelvek lehetővé teszik, hogy a tartalmakat az E-E-A-T szempontjából magunk értékeljük, és a rendszerei által használt jelekhez igazítsuk.

Kik a minőségértékelők, és mit jelentenek az értékeléseik?

A minőségértékelők (search quality raters) a Google-on kívüli személyek, akik közzétett irányelvek alapján értékelik a keresési találatok mintáit. A 2023. novemberi összefoglalóban a Google azt közölte, hogy kb. 16 000-en vannak, több mint 80 nyelven beszélnek, és a saját országuk felhasználóit képviselik (Google: Search Quality Rater Guidelines: An Overview, 2023. november, 15. és 18. o.). A Google lengyel dokumentációja „testerzy jakości wyszukiwarki” néven említi őket (a keresés minőségtesztelői). Két dolgot értékelnek: az oldal minőségét (Page Quality) a legalacsonyabbtól a legmagasabbig terjedő skálán, és azt, mennyire jól felel meg az eredmény a keresésnek (Needs Met).

Az értékelő pontszáma nem mozgat egy konkrét oldalt a találatokban. Az irányelvek (a fordítás tőlem) így írnak: „Egyetlen értékelés sem befolyásolhatja közvetlenül, hogyan jelenik meg egy oldal, webhely vagy találat a Google keresőjében, és nem is mozdíthatja feljebb vagy lejjebb” (6. o.). Az értékelések azt mérik, mennyire jól működik a kereső, és jó és rossz találatok példáit adják. A Google az étterem vendégektől kapott visszajelzéseihez hasonlítja őket (Google Search Central).

Az értékelések többek között a változtatások bevezetés előtti tesztjeibe kerülnek. Az összehasonlító tesztben az értékelő két találati készletet lát, a tervezett változtatással és anélkül, és megmondja, melyiket kedveli jobban, és miért (Google: How Search Works). Ennek alapján a Google ellenőrzi, hogy a rendszerek változtatása jobb találatokat ad-e. Ezért az irányelvek azt mondják meg, mit vár a Google a találatoktól, de azt nem, hogyan méri ezt a rendszerek működése.

Mi az YMYL, és miért magasabbak ott az elvárások?

Az YMYL (Your Money or Your Life, „az Ön pénze vagy az Ön élete”) azok a témák, amelyekben a tartalom komolyan befolyásolhatja az emberek egészségét, anyagi helyzetét vagy biztonságát, illetve a társadalom jólétét (11. o.). Az irányelvek négy csoportba sorolják őket: egészség és biztonság, pénzügyi biztonság, állam, közügyek és társadalom, valamint egyéb témák, amelyek árthatnak az embereknek. Az „ymyl” kifejezést Lengyelországban havonta kb. 140-szer keresik, az „e-e-a-t” kifejezést kb. 590-szer.

Az YMYL egy skála, nem iparágak listája: az irányelvek azt kérdezik, okozhat-e egy apró hiba a tartalomban komoly kárt valakinek. A legtöbb téma nem YMYL. A táblázatban három példa az irányelvekből (12. o.):

Az irányelvek a legszigorúbban az egyértelműen YMYL témájú oldalakat értékeltetik, mert ott a hiba komoly kárt okozhat (11. o.). Az YMYL-oldal, vagy az érzékeny adatokat gyűjtő oldal, amely semmilyen információt nem ad a tulajdonosról és a szerzőről, a legalacsonyabb értékelést kapja (36. o.). A legalacsonyabb értékelést kapja az az YMYL-oldal is, amelyet a szükséges tudás nélkül írtak (36. o.).

Az YMYL-ben nem minden szöveget kell orvosnak vagy pénzügyi tanácsadónak írnia: az irányelvek elválasztják a tapasztalat megosztását a szakértőkre tartozó tanácsoktól (28. o.). Egy fórumbeszélgetés arról, hogyan birkózik meg valaki a kezelésével, magas E-E-A-T-t kaphat, ha biztonságos és összhangban van az orvosi tudással. A kezelési módszerek és a prognózisok összehasonlítását szakértőnek kell elkészítenie.

A webáruháznak nem kell YMYL-nek lennie, de minden webáruház az ügyfél pénzével foglalkozik, ezért az irányelvek szerint ellenőrizni kell rajta az elérhetőséget, a fizetéseket, a cseréket és a visszaküldéseket (18. o.). Az elérhetőségi adatok és az ügyfélszolgálat az irányelvek szerint rendkívül fontosak a pénzt kezelő oldalakon: webáruházakban, bankokban és kártyakiadóknál. A humoros oldalnak kevésbé van rájuk szüksége.

Hogyan ellenőrizhető egy oldal E-E-A-T-je? Kérdéslista az irányelvekből

Az E-E-A-T-t Ön is ellenőrizheti, ha végigmegy ugyanazokon a kérdéseken, amelyeket az értékelő feltesz, az irányelvek pedig ebben a sorrendben adják őket: az oldal célja, a károkozás kockázata, majd az, mennyire jól éri el az oldal a célját (19. o.). Az értékelő nem pontokat számol, hanem egy csúszkát állít a legalacsonyabb és a legmagasabb értékelés között. Az irányelvekből összeállítottam egy kérdéslistát az oldal önálló értékeléséhez, a szakasz és az oldal számával, hogy minden kérdés ellenőrizhető legyen a forrásnál:

A cég véleményeit az irányelvek keresőkifejezéseivel találja meg, amelyekben kivonja a cég saját domainjét. Az irányelvek az ibm.com példáját adják (23. o.), egy magyar cégnél így néz ki:

• cégnév -site:domain.hu, vagyis a cégről szóló találatok a cég saját oldala nélkül;
• "domain.hu" -site:domain.hu, vagyis az oldal címének említései;
• cégnév vélemények -site:domain.hu, vagyis a cég oldalán kívüli vélemények;
• cégnév site:hu.wikipedia.org, vagyis a Wikipédia szócikkei.

Egy kis cég véleményeinek hiánya nem alacsony minőséget jelent. Az irányelvek szerint a kis helyi cégeknek gyakran csekély az online jelenlétük, és ajánlásokra támaszkodnak, ezért az értékelőnek ilyenkor jobban kell figyelnie a többi szempontra (25. o.). Az ügyfélvélemények az irányelvek szerint a webáruház vagy cég hírnevének információforrásai, de el kell olvasni a szövegüket, és szkeptikusan kell kezelni mind a dicséretet, mind a panaszt (23. o.). Hogyan gyűjtsön véleményeket a Google-cégprofilban a szabályok szerint, azt a lokális SEO-ról szóló szövegben írom le.

Az oldal forgalma nem a hírnév bizonyítéka. Az irányelvek példaként egy oldalak forgalmi adatait közlő szolgáltatást hoznak: az ilyen számok nem mondanak semmit arról, hogy hihetünk-e a cégnek, ezért az értékelőnek ki kell hagynia őket (22. o.).

Letölthető ellenőrzőlista

Az alábbiakban letöltheti az E-E-A-T-ellenőrzőlistát: 42 pont hét csoportban, amelyek a márkát és az egész oldalt értékelik, nem egyetlen oldalt, és kibővítik az irányelvek kérdéstáblázatát. A 2026. október 26-i letölthető változat rendbe teszi azt a listát, amelyet 2026 júliusa óta használok az auditokban. A csoportok az azonosságtól és az átláthatóságtól a tapasztalaton, a szakértelmen, a tekintélyen, a vásárlásnál mutatott megbízhatóságon és a gépeknek szánt adatokon át a negatív jelekig tartanak. Minden pontnál az ellenőrzőlista megadja, hogyan kell ellenőrizni, mikor teljesült, és honnan származik: az irányelvek oldaláról, a Google dokumentációjából vagy az auditokból szerzett gyakorlatomból. Van standard és YMYL-üzemmódja, 0 és 100 közötti pontszáma és A-tól F-ig terjedő osztályzata, három kapu pedig a pontok összegétől függetlenül korlátozza az osztályzatot. Az a pont, amelyet nem lehet ellenőrizni, nem teljesítettnek számít.

Az ellenőrzőlistán Ön is végigmehet, minden pontnál feljegyezve a választ és a bizonyítékot, vagy bemásolhatja egy AI-modellel folytatott csevegésbe az oldal címével együtt: a hálózathoz hozzáférő modell maga is megnyithatja az oldalt, ha nem, másolja be neki a tartalmát. A Claude-nak és más AI-ügynököknek elkészítettem az eeat-ocena-strony skillt, vagyis az ügynöknek szóló utasításcsomagot a nyílt Agent Skills formátumban, az ellenőrzőlista angol változatával. A Claude.ai-ban a skill akkor működik, ha be van kapcsolva a kódfuttatás és a fájlkészítés, a zip fájlt a skillek beállításaiban tölti fel (Customize > Skills). A Claude Code-ban a ~/.claude/skills/ könyvtárba vagy a projekt .claude/skills/ könyvtárába csomagolja ki. Az ellenőrzőlista eredménye nem a Google értékelése: megmutatja, hol ad az oldal gyenge vagy semmilyen bizonyítékot a hitelességére, és nem jósol pozíciót vagy forgalmat. Az ellenőrzőlistát és a skillt CC BY 4.0 licenc alatt teszem közzé. Az ellenőrzőlista és a skill az Ön számára angolul áll rendelkezésre.

Mit nézek meg az auditokban, amikor az E-E-A-T-t értékelem?

Az auditokban az E-E-A-T-nél három dolgot ellenőrzök: ki felel az oldalért és ki írja a tartalmat, mit mondanak a cégről mások, és megmutatja-e a tartalom a szerző tapasztalatát és szakértelmét. Az ajánlási katalógusom két kategóriája érinti az E-E-A-T-t: a biográfia és szerzői oldal nélküli szerzők (7 audit), és a bizalmi jelek hiánya, vagyis a cégről szóló oldal, az elérhetőség, a vélemények vagy a referenciák hiánya (7 audit). Együtt ezek a 2023-2026 közötti 33 audit közül 14 ajánlásai, a 2020-2022 közötti 30 audit közül pedig egyetlenéi sem. Az év az archívumban lévő fájl dátuma, tehát nem mindig a munka elvégzésének éve, a számok pedig azt mutatják, mit jeleztek az auditok, nem azt, hogyan változtak maguk az oldalak. A technikai auditban a biográfiák hiányát jelzésként adom át a tartalmi auditnak, alacsony és közepes prioritással, YMYL-témákban magasabbal. Hogyan építem fel a teljes auditot, azt a SEO auditról szóló szövegben írtam le.

Egy márka és egy oldal E-E-A-T-jének értékeléséhez ugyanazt az ellenőrzőlistát használom, amelyet letölthetővé tettem. Minden pontnál feljegyzem, honnan származik, így az ügyfél látja, mely követelmények a Google-éi, és melyek az enyéim.

Az ellenőrzőlistának három kapuja van, vagyis olyan szabálya, amely a pontok összegétől függetlenül korlátozza az osztályzatot, mert az irányelvek szerint a megbízhatatlan oldal E-E-A-T-je a többitől függetlenül alacsony. Az az oldal, amely az azonosságra adható pontok felénél kevesebbet kap, nálam legfeljebb D-t kap az A-tól F-ig terjedő skálán, még ha a szerzők szakértők is. Ugyanez a korlát vonatkozik arra a webáruházra vagy YMYL-oldalra, amely a vásárlásnál mutatott megbízhatóság pontjainak felénél kevesebbet ér el, bármely negatív jel pedig, például az ellenőrzés nélküli tömeges szövegek vagy a céggel vagy az árakkal kapcsolatos megtévesztés, C-re korlátozza az osztályzatot. 2026 júliusában értékeltem egy webáruházat, amelynek több mint ezer véleménye volt 5-höz közeli átlaggal, de nem volt cégről szóló oldala, a cég adatai pedig csak a szabályzatban és az adatvédelmi tájékoztatóban szerepeltek. A webáruház nem ment át az azonossági küszöbön, de a kapu ott nem változtatta meg a betűt, mert a pontok összege már így is D-nél alacsonyabb osztályzatot adott.

A legtöbb következtetést az E-E-A-T-értékelés és az AI Overview-mérés összevetése hozta. Egy egészségügyi témájú oldalon a „szakértelem” csoport 0%-ot kapott, mert az ellenőrzött tartalmakban nem találtam szerzői aláírást, szakmai lektort, sem olyan képesítéssel rendelkező személyt, aki felelne értük. A blog szövegeit közvetetten értékeltem, ezért az eredmény az ellenőrzött oldalakra vonatkozik, nem minden szövegre. Ugyanez az oldal az orvosi kérdésekre kapott találatok élén volt, az AI Overview válaszával rendelkező találatokban is. Csak a két elemzés együtt mutatta meg, hogy az oldal látható az YMYL-témákban, bár nem mutatja meg a szerzők képesítését.

Mielőtt a hírnevet értékelem, megnézem, hogy a Google találatai a márka nevére a márkáról szólnak-e, nem egy azonos nevű cégről vagy személyről. Az egyik értékelt webáruháznál a márkanévre kapott találatokat kizárólag saját aloldalai foglalták el, így nem volt független forrás, amelyre a hírnév értékelését alapozhattam volna.

Hogyan néz ki az E-E-A-T a gyakorlatban? Példák oldalakra

Öt nyilvános oldalon látszik, hogy az irányelvek ugyanazon kérdései a témától függően eltérő válaszokat adnak: az orvoslásban a szakértő számít, a webáruházban az eladó adatai és a vélemények, a készülékteszteknél a mérési módszer. Mindegyik oldalt 2026. október 25-én este nyitottam meg, és azt írom le, ami látszott rajtuk. Egyik sem az ügyfeleim közé tartozik. Négynek a tulajdonosát egy második, független forrásban megerősítettem, az Optyczne.pl-nél a második forrás csak a szerkesztőség egy tagjára vonatkozik, ezért a kiadó nevét nem adom meg. Ez a saját leírásom az irányelvek kérdései szerint, nem a Google értékelése.

A Medonetnél a szöveg szerzője és az orvos, aki ellenőrizte, két különböző személy, és mindkettőnek van saját oldala. A D-vitamin szedése közbeni napozásról szóló cikkben az aláírásnál megjegyzés van az orvosi szakmai konzultációról, és a „Sprawdzona treść” (ellenőrzött tartalom) jelölés. A szerző életrajza szerint logopédiát és pedagógiát végzett, az orvos oldala megadja a szakterületét, a munkahelyét és az orvosi működési engedély számát, amelyet az olvasó maga ellenőrizhet az orvosok nyilvántartásában. A szerkesztési szabályzat elmagyarázza, hogy az „ellenőrzött tartalom” azt jelenti, hogy a szöveget orvos ellenőrizte vagy írta. A tulajdonost, a Ringier Axel Springer Polska-t az oldal strukturált adatai és a Wikipédia adják meg. A szövegnél nincs az orvosi konzultáció dátuma, a bibliográfiának pedig két címe van, köztük a D-vitamin-készítményt gyártó márka oldala (Medonet).

A Healthline, amerikai egészségügyi oldal, a szövegnél megadja, ki ellenőrizte orvosilag, a lektorálás dátumát viszont csak a változástörténetben mutatja, így ezen a példán látszik, hogy a frissítés dátuma nem a lektorálás dátuma. A magas vérnyomásról szóló cikknél ott áll a „Medically reviewed by” (orvosilag ellenőrizte) a lektor nevével és titulusaival, a szerző neve és a 2025. május 12-i frissítés dátuma. A szöveg alatt a „How we reviewed this article” (hogyan ellenőriztük ezt a szöveget) keret forrásokat és változástörténetet tartalmaz. A történet 2024. augusztus 20-i orvosi lektorálást ad meg, a 2025. május 12-i frissítésnél pedig nem jelöl új lektorálást (Healthline). Jó, hogy az oldal ezt megmutatja, de az az olvasó, aki csak az aláírást nézi, ezt nem látja.

Az x-kom webáruházban a bizalmat a vásárlásjelöléssel ellátott vélemények és az eladó adatai építik, azzal, hogy a cég teljes adatai csak a szabályzatban vannak. Az Intel Core i5-14400F processzor 296 véleményt kapott 4,9-es átlaggal, ebből 292-n ott volt a „Potwierdzony zakup” (megerősített vásárlás) jelölés. A vélemények alapértelmezetten a leghasznosabbaktól haladnak, és kritikusak is vannak köztük. A láblécben ott van a visszaküldés, a reklamáció, a nyitvatartási idővel megadott telefonszám és az e-mail-cím, a hírlevélre való feliratkozásnál az oldal alján pedig a cég neve a székhely városával. A cég címe, a KRS-szám, az NIP és a törzstőke a szabályzatban van, amely megadja a hatálybalépés dátumát és a korábbi változatokat, az adatok pedig egyeznek a KRS-bejegyzéssel (x-kom).

A Bankier.pl a bankszámlaakcióról szóló szövegnél életrajzzal ellátott szerzőt mutat, és jelöli a partnerlinkeket, vagyis az érdekellentétet, amelyről az irányelvek írnak. A 2026. október 14-i szöveg alatt a szerző életrajza áll bankszakmai tapasztalattal és a lengyel jegybank (NBP) 2025-ös újságírói díjával, a szerzői oldala pedig közösségimédia-profilokra linkel. A „Publikacja zawiera linki afiliacyjne” (a közlemény partnerlinkeket tartalmaz) megjegyzés közli az olvasóval, hogy az oldal keres, ha az olvasó a szövegben lévő linken át nyit számlát (Bankier.pl). A kiadót, a Bonnier Business (Polska)-t az oldal szabályzata adja meg, és a KRS megerősíti. A szövegben nem találtam linket annak az akciónak a szabályzatára, amelyről ír, a láblécben és a szerkesztőségről szóló oldalakon pedig nem találtam szerkesztési elveket.

Az Optyczne.pl úgy mutatja a saját tapasztalatot, ahogy az irányelvek leírják: a tesztnek van módszere, mérési eredményei és információja arról, honnan vette a szerkesztőség a készüléket. A Sirui Aurora 85 mm f/1.4 objektív 2026. október 2-i tesztje 14 részből áll, ebből nyolc mérési fejezet, a valós rekeszértéktől az autofókuszig. A felbontásról szóló fejezetben a szerkesztőség leírja, milyen gépeken és fájlokon mér, és milyen eredményt tart tisztességesnek. A teszt elején az áll, hogy az objektívet egy bolt, a márka hivatalos forgalmazója kölcsönözte (Optyczne.pl). A 2009-es GYIK-ben a szerkesztőség azt írja, hogy a tesztre készüléket adó cég a megjelenés előtt nem látja a szöveget, de azt is, hogy a hirdetők befolyásolják, hány tesztet készítenek a termékeikről. A szerkesztőség oldala csak neveket, funkciókat és e-mail-címeket ad meg, a szerzők leírása nélkül.

Ezekben a példákban egy a közös: a legerősebb bizonyítékokat az olvasó az oldalon kívül is ellenőrizheti. Az orvosi működési engedély számát az orvosok nyilvántartásában, a cég adatait a KRS-ben, a kiadó történetét a Wikipédiában. Mind az öt oldalon az aláírások, a vélemények és a cég adatai a szerver által küldött HTML-ben voltak, JavaScript végrehajtása nélkül, ezért azokat az a robot is látja, amely nem rendereli az oldalt.

Hogyan mutatható meg a szerző az oldalon? A rogala.pro példája

Az olvasónak tudnia kell, ki a szerző, honnan van a tapasztalata, és ki erősítheti meg ezt az oldalon kívül, és én így próbálom megmutatni magam a rogala.pro-n. A főoldal egyben a rólam szóló oldal. Szerepel rajta a szakmai tapasztalatom dátumokkal, a cégek, amelyeknél dolgozom, a felvételekre és interjúkra mutató linkekkel ellátott előadásaim, és azoknak a versenyeknek a listája, amelyeken a beadványokat értékelem: 2021 óta 32 kiadás 14 programban, köztük a Global, European, UK és MENA Search Awards. A zsűri listájánál azt írom, hogy minden részvételt a szervezők zsűrioldalai igazolnak.

Minden blogbejegyzésnek van aláírása, szerzői kerete és a forrásainak listája az ellenőrzés dátumával. A strukturált adatokban a bejegyzés szerzője azonosítón át a főoldalon lévő egyetlen személyleírásra (Person) mutat. Ez a leírás összekapcsolja a profiljaimat, a cégeket, ahol dolgozom, az egyetemet és a Google tudáspaneljének azonosítóját, a témák, amelyekkel foglalkozom, és a szakmám pedig a Wikidata szócikkeire mutatnak, vagyis a Wikipédiához kapcsolódó nyílt tudásbázisra. Azt, hogyan mutattak ezek az adatok egy napig egy azonos nevű színész tudáspaneljére, az AI SEO-ról szóló szövegben írtam le. Saját Wikidata-szócikkem nincs. Ha létrehoznám, felfedném, hogy magamról írok, és a tapasztalatról szóló információkat mások szerkesztette publikációkra alapoznám, például interjúkra, a versenyek zsűrioldalaira és a Helion kiadó által kiadott könyv egy fejezetére.

Hogy ezek a változtatások adnak-e valamit a Google találataiban és az AI válaszaiban, az egyelőre hipotézis. 2026. október 4-én a rogala.pro nem volt a Google első 30 találata között a nevemre, az első találat egy másik személy profilja volt. Ugyanezt a mérést 2026 novemberében megismétlem. Megmutatja majd, hogy az oldal feljebb áll-e, de nem választja el a szerzői leírás hatását az indexeléstől és az oldal más változásaitól, ezért maga a mérés nem mondja meg, mi volt az ok.

Számít az E-E-A-T az AI Overview-ban és az AI-asszisztensekben?

A Google azt írja, hogy az AI Overview (MI-áttekintés) és az AI Mód az alapvető rangsoroló és minőségi rendszereire épül, ezért ugyanazok a szabályok érvényesek ott is. A Google generatív AI-funkciókról szóló útmutatója szerint a válasz az indexből az alapvető rangsoroló rendszerek által lekért oldalak alapján készül, a Google pedig olyan tartalmat ajánl, amely (a fordítás tőlem) „egyedi szakértői vagy tapasztalati véleményeket nyújt, amelyek túlmutatnak az általános ismereteken és a megszokott információkon” (Google Search Central, frissítve 2026. július 15-én). Ebben az útmutatóban nem találtam külön E-E-A-T-értékelés leírását az AI Overview-hoz, és maga az E-E-A-T szó sem szerepel benne.

A ChatGPT-ről, a Perplexityről és a Google-on kívüli más asszisztensekről nem ismerek olyan forrást, amely azt mondaná, hogy értékelik az E-E-A-T-t. Ezek az asszisztensek saját vagy más keresőkben keresnek, és saját robotjaik vannak. Ezt az AI SEO-ról szóló szövegben írtam le. Egy közös nevezőt látok: az a modell, amely emlékezetből válaszol, csak azt ismételheti meg, amit a márkáról azokban a szövegekben írtak, amelyekből tanult. Ugyanaz az oldalon kívüli hírnév számít tehát, amelyet az értékelők ellenőriznek.

A Google értékelői magukat az AI Overview válaszait is értékelik. A Search Engine Land és Marie Haynes felhívta a figyelmet, hogy a 2025. szeptemberi irányelvekben vannak AI Overview-példák. Az irányelvek szövegében nem találtam az AI Overview nevet, ezért itt az ő leírásukra támaszkodom:

Az AI Overview idézéseiről szóló vizsgálatok nem igazolják, hogy segít az, amit az oldal önmagáról ír. A Seer Interactive 8 500 angol nyelvű, amerikai kulcsszóból álló mintát vett, 7 225 olyan oldalt talált, amely az AI Overview-ban megszerezte az első idézést, és ezek közül 6 354-et elemzett (a mérés 2026. május 7-13. között készült):

A Seer az E-E-A-T-t a szerzői életrajzok jelenlétével mérte, vagyis azzal, amit az oldal önmagáról ír, nem a hírnévvel. A Seer szerint a legtöbb első idézést, 20,4%-ot a Reddit szerezte, amelynek nincsenek életrajzai. Ez eltérő jellemzőkkel bíró oldalcsoportok összehasonlítása, ezért nem különíti el az életrajzok hatását. Összhangban van viszont az Ahrefs vizsgálatával, amelyben a márka jelenléte az AI Overview-ban a legerősebben a márka webes említéseinek számával függött össze, amit a linképítésről az AI korában szóló szövegben írtam le. Lily Ray így beszél erről:

Hogyan mérem a márka hírnevét az AI-asszisztensekben, azt a márka AI-beli láthatóságáról szóló szövegben írtam le, azt pedig, hogyan tervezem az említéseket mások médiumaiban a digital PR-en át, vagyis olyan publikációkon át, amelyekről a szerkesztőség maga dönt, a linképítésről az AI korában szóló szövegben.

Mit mondanak a Google irányelvei az AI-val írt szövegekről?

Az irányelvek nem azt értékelik, hogy a szöveg AI segítségével készült-e, hanem azt, mennyi munka, eredetiség és olvasói érték van benne, a generatív AI-eszközök használata pedig önmagában nem dönt az erőfeszítés szintjéről, sem az oldal értékeléséről (43. o.). Az irányelvek a generatív AI-t hasznos eszköznek nevezik, amelyet, mint minden eszközt, rosszul is lehet használni (10. o.). Az irányelvek példája: a generatív AI-eszközökkel nagy munkával eredeti, kiváló minőségű grafikát lehet készíteni, de a legalacsonyabb minőségű tartalmat is (43. o.).

A főtartalom minőségét az értékelő a 3.2 szakasz négy szempontja szerint ellenőrzi (21. o.), és egyik sem arról szól, milyen eszközzel készült a szöveg:

• Erőfeszítés. Mennyire dolgozott aktívan az ember a tartalmon. Erőfeszítés az oldal funkciójának vagy rendszerének felépítése is, például egy gépifordítás-szolgáltatásé, de az irányelvek szerint nem erőfeszítés az, ha több ezer oldalt automatikusan állítanak elő meglévő, nyilvánosan elérhető szövegeknek egy fordítóprogramon való átengedésével, felügyelet és kézi válogatás nélkül.
• Eredetiség. Ad-e a tartalom valamit, ami más oldalakon nincs, és ha hasonló tartalmak már léteznek, az oldal-e az elsődleges forrásuk.
• Tehetség vagy készség. Elég ügyesen készült-e a tartalom ahhoz, hogy megadja az olvasónak, amiért jött.
• Pontosság. Az információs oldalaknál a tényeknek való megfelelés, az YMYL-témákban pedig a szakértők megalapozott tudásának való megfelelés is.

Ugyanezt a négy szempontot írja le a Google hasznos tartalomról szóló dokumentációja, az AI-ra közvetlenül vonatkozó példával (a fordítás tőlem): „a generatív AI használata nagy mennyiségű szöveg előállítására kézi felügyelet vagy válogatás nélkül szinte semmilyen erőfeszítést nem igényel” (Google Search Central, frissítve 2026. október 8-án).

Mikor kap az AI-val készült szöveg a legalacsonyabb értékelést?

A legalacsonyabb értékelésű (Lowest) oldalak között az irányelvek három, AI-val készült szövegeket érintő helyzetet írnak le, és mindegyikben a probléma a hozzájárulás hiánya vagy a csalás, nem maga az eszköz.

• Hozzájárulás nélküli tartalom (4.6.6 szakasz, 42-43. o.). A főtartalom egésze vagy majdnem egésze másolt, átfogalmazott, más forrásból beágyazott vagy automatikusan vagy AI-val generált, csekély vagy semmilyen erőfeszítéssel, eredetiséggel és hozzáadott értékkel. A forrás megadása ezen nem változtat (42. o.).
• Oldalak tömeges gyártása (4.6.5 szakasz, 42. o.). Sok olyan oldal, amelyet főleg a tulajdonos haszna érdekében hoztak létre, nem az olvasóéért, például AI-eszközökkel, kis erőfeszítéssel készült oldalak, amelyek semmit nem tesznek hozzá az ugyanerről a témáról szóló többi oldalhoz. Az értékelő a legalacsonyabb értékelést adja attól függetlenül, hogyan készültek az oldalak, akkor is, ha nem tudja, használtak-e AI-t, de az oldal néhány aloldalának megtekintése után erősen gyanítja az ilyen visszaélést.
• Kitalált szerzők (4.5.3 szakasz, 37. o.). Kitalált „szerzői” profilokkal, például AI-fotókkal vagy valótlan leírással aláírt AI-szöveg, hogy úgy tűnjön, emberek írták. Ugyanebben a csoportban az irányelvek hamis képesítéseket is említenek, például olyan szerzőt, aki orvosnak adja ki magát.

A legalacsonyabb értékelés példái között az irányelvek AI-szöveget és olyan szöveget mutatnak, amely annak néz ki. Egy orvosi cikk, vagyis YMYL, az irányelvek szerint generatív AI-val készült: a „Nyelvi modellként nincs valós idejű adatom, a tudásom 2021 szeptemberéig terjed” mondattal kezdődik, és félmondatnál megszakad (55. o.). Egy oldal, amely a „Rólunk” oldalon időseknek szóló információkat ígér, több száz cikket tartalmaz egyetlen sablonból tetszőleges témákról, például arról, milyen hideget bírnak a tyúkok, ismétlődő kérdésekkel és válaszokkal. Az irányelvek megjegyzik, hogy nem tudni, hogyan készültek ezek a szövegek, de nem úgy néznek ki, mintha ember írta vagy szerkesztette volna őket (58. o.). Az ilyen oldalaknál az irányelvek ugyanazt a mintát írják le: a Google „Kapcsolódó kérdések” szakaszából is összegyűjtött kérdések és átfogalmazott tartalomból származó válaszok, amelyeket gyakran generatív AI-eszközökkel hoznak létre (55. o., hasonló minta az 58. oldalon).

Az átfogalmazás felismerését az irányelvek a 4.6.7 szakaszban írják le (43-44. o.): az értékelő idézőjelben bemásolja az oldal egy mondatát a keresőbe, idézőjel nélkül is megpróbálhatja, és összehasonlítja a talált oldalakat. Az átfogalmazott tartalomban általában csak közismert információ van, nagy részben egyezik a Wikipédiával és hasonló forrásokkal, egyetlen vitát vagy cikket foglal össze hozzáadott érték nélkül, vagy AI-eszközök nyomait viseli, például az „As an AI language model” („Mint AI nyelvi modell”) szavakat (44. o.).

Mikor kap az AI-val készült szöveg alacsony értékelést?

Az alacsony értékelést (Low), a legalacsonyabbnál egy fokkal magasabbat, az irányelvek annak az oldalnak írják elő, amelynek tartalma nagy részben másolt vagy átfogalmazott, a szerző pedig keveset tett hozzá: szerkesztést, válogatást, új elrendezést vagy saját tartalmat (5.2.1 szakasz, 61. o.). A legalacsonyabbtól az különbözteti meg, mennyit tett hozzá a szerző: a legalacsonyabb értékelésnél a tartalom egésze vagy majdnem egésze erőfeszítés, eredetiség és hozzáadott érték nélküli, az alacsonynál pedig a szerző szerkesztéssel, válogatással, új elrendezéssel vagy saját tartalommal keveset ad hozzá. Az irányelvek hozzáteszik, hogy az alacsony értékelés bármely technikával készült tartalomra vonatkozik, példaként pedig a mások értékelésein és listáin alapuló, „legjobb” listákat adják, csekély saját tartalommal (61. o.).

Az alacsony minőséget apró hibák is mutatják: az információs oldalaknál az irányelvek az alacsony minőség bizonyítékának nevezik őket, a káros vagy olyan sok hibát, hogy az oldal elveszíti a hitelességét, pedig a legalacsonyabb értékelés indokának tekintik (5.2 szakasz, 60. o.). Az AI-val készült szövegeknél ez fontos, mert a modell tévedhet, amiről lejjebb maga a Google ír. Az irányelvek azt is megjegyzik, hogy az alacsony minőség nem kár: az ilyen tartalom nem felel meg a legalacsonyabb értékelés feltételeinek, és nem árt, de nem adja meg az olvasónak, amiért jött (61. o.).

Alacsony értékelést ad sok töltelék (filler) is, vagyis kis munkával készült szöveg, amely látható helyet foglal az oldalon, de nem szolgálja az oldal célját, főleg ha az előtt áll, amit az olvasó keres, és ezzel megnehezíti az oldal használatát (5.2.2 szakasz, 62. o.). Az irányelvek nem kötik a tölteléket az AI-hoz, példaként egyszerű kézműves útmutatót adnak, amelynek tetején sok haszontalan töltelék van (60. o.).

Mit érvényesít a Google az AI-val készült tartalmaknál?

Az irányelvek azt mutatják meg, hogyan szeretné a Google, hogy a találatok kinézzenek, azt pedig, amit a Google érvényesít, a spamszabályzata írja le. E szabályok szerint a nagy léptékű tartalommal való visszaélés (scaled content abuse) „sok oldal létrehozása elsősorban a keresési rangsorok manipulálására, nem a felhasználók segítésére”, az első példa pedig „generatív AI-eszközök vagy más hasonló eszközök használata sok oldal létrehozására anélkül, hogy értéket adnának a felhasználóknak” (a fordítás tőlem). A Google a szabálysértéseket automatikus rendszerekkel és szükség esetén emberek általi felülvizsgálattal észleli, aminek kézi intézkedés lehet a vége, a szabályokat megsértő oldal pedig alacsonyabb pozícióba kerülhet, vagy egyáltalán nem jelenik meg a találatok között (Google Search Central, frissítve 2026. szeptember 2-án). Az irányelvek 4.6.5 szakasza erre a szabályra utal, és ugyanaz az öt példája van, majdnem azonos megfogalmazásban (42. o.), a változásnapló pedig közli, hogy 2025 januárjában a legalacsonyabb és az alacsony értékelés leírását a spamszabályokhoz igazították (182. o.).

Ugyanezt a határt a Google a 2023. február 8-i bejegyzésben írta le: a rangsoroló rendszerei az eredeti, kiváló minőségű tartalmat jutalmazzák „függetlenül attól, hogyan készült”, az „AI vagy az automatizálás megfelelő használata nem ellentétes az irányelveinkkel”. A szabályokat e bejegyzés szerint az olyan tartalom előállítása sérti, amelynek fő célja a rangsor manipulálása (Google Search Central, 2023. február 8.). Ugyanebben a bejegyzésben a Google azt tanácsolja, hogy az AI-t ne tüntessük fel a tartalom szerzőjeként.

Mit tanácsol a Google az AI-val készült tartalmak közzétételéhez?

A Google azt tanácsolja, hogy az AI-tartalom pontosságát a közzététel előtt kézzel ellenőrizzük, a szerzőről és a tartalom keletkezéséről szóló információt pedig ott adjuk meg, ahol az olvasó keresheti. A generatív AI-tartalomról szóló útmutatóban a Google azt írja (a fordítás tőlem), hogy a generatív AI hasznos lehet a téma kutatásában és az eredeti tartalmak strukturálásában, de a generatív modellek „nem tényeket keresnek elő, hanem valószínű szósorozatot jósolnak meg”, ezért tévedhetnek, és „az AI által generált tartalmat közzététel előtt kézzel ellenőrizni kell pontosság és megbízhatóság szempontjából” (Google Search Central, frissítve 2026. október 5-én). Az útmutató maga is az irányelvek 4.6.5 és 4.6.6 szakaszára utal.

A metaadatok ebben az útmutatóban két különböző dolgot jelentenek. Az AI-val készült oldal metaadatait, vagyis a címet, a meta leírást, a strukturált adatokat és a képek alternatív szövegét úgy kell ellenőrizni, mint a tartalmat, mert megjelenhetnek a találatokban. A fájl metaadatai azt mondják, hogy a kép AI-val készült: az automatikusan generált tartalmaknál az útmutató azt tanácsolja, hogy fontoljuk meg a hozzáadásukat, a Merchant Centerben pedig követelmény. Az AI által generált képnek ott a metaadatai között jelölnie kell, hogy AI-val készült, vagyis az IPTC DigitalSourceType mezőben, az AI-modell képénél a TrainedAlgorithmicMedia értékkel, az AI-val készült terméknevek és leírások pedig külön, a structured_title és a structured_description attribútumban szerepelnek, AI-tartalomként jelölve (digital_source_type a trained_algorithmic_media értékkel) (Google Merchant Center Súgó, ellenőrizve 2026. október 26-án).

Azt, hogyan mutassuk meg az olvasónak, honnan származik a tartalom, a Google a hasznos tartalomról szóló dokumentációban három kérdésként írja le: ki, hogyan és miért (Google Search Central). A „ki” a szerző aláírása ott, ahol az olvasó várja, a szerzőről szóló információra mutató linkkel. A „hogyan” az olyan tartalmaknál, amelyek nagy részben automatikusan készülnek, három kérdés: látható-e az olvasó számára az AI használata, hogyan használták, és miért tartották hasznosnak. A Google azt tanácsolja, hogy az ilyen információkat ott adjuk meg, ahol az olvasó megkérdezheti: „Hogyan készült ez?”. A „miért” a Google szerint valószínűleg a legfontosabb kérdés: a tartalom elsősorban embereknek készüljön, az AI használata pedig, ha főleg a rangsor manipulálására szolgál, sérti a spamszabályokat.

Mit tekint az értékelő erőfeszítésnek, és mit a spamszabályzat visszaélésnek?

A határ nem az AI-val írt és az AI nélkül írt szöveg között húzódik: az értékelő az erőfeszítést, az eredetiséget, az olvasói értéket és a hitelességet nézi, a legalacsonyabb értékelést pedig egyaránt kaphatja egyetlen oldal és száz oldal. Összevetem azt, amit az irányelvek erőfeszítésként és értékként írnak le, azzal, amit maguk az irányelvek és a spamszabályzat alacsony minőségnek vagy visszaélésnek neveznek:

Ez az összevetés nem olyan feltételek listája, amelyek teljesítése után a szöveg magas értékelést vagy jobb pozíciót kap. Az értékelő pontszáma nem mozgat egy konkrét oldalt a találatokban, amiről a minőségértékelőkről szóló részben írok, az általam idézett Google-dokumentumokban pedig nincs leírva, hogyan méri a rendszere az erőfeszítést. Én a saját szövegemhez használom a közzététel előtt kérdéslistaként, azt pedig, hogyan válaszolok a Google saját tartalmaimra vonatkozó kérdéseire, a következő részben írom le.

Hogyan készülnek a szövegek ezen az oldalon?

A rogala.pro szövegeit AI-ügynökökkel készítem a Claude Code-ban, a tézisekért, az adatokért és minden nyelvi változatért én felelek: a lengyel szöveget a közzététel előtt elolvasom és jóváhagyom, a fordítások pedig az alább leírt ellenőrzésen mennek át. A három kérdésre, amelyet a Google azt tanácsolja feltenni a saját tartalmaknál (ki, hogyan és miért), alább válaszolok, külön pedig leírom, hogyan készülnek a fordítások:

• Ki. Minden szövegnek én, Łukasz Rogala vagyok a szerzője és a felelős személye, a bejegyzések alatti aláírás és szerzői keret pedig a rólam szóló oldalra vezet. Az AI-t nem tüntetem fel szerzőként.
• Hogyan. A források és a Google-találatok áttekintését, az adatokat kiszámító szkripteket és a szöveg vázlatát AI-ügynökök készítik a Claude Code-ban, az én szabályaimat és a forráslistát tartalmazó utasítás szerint. A saját adatok az auditarchívumból és a méréseimből származnak. A számokat és az idézeteket az ügynökök munkanyilvántartásban rögzítik a forrás címével és az ellenőrzés dátumával, az ellenőrzés dátumával ellátott források pedig minden bejegyzés végén a forrásblokkban vannak. A vázlatot más modellek ellenőrzik két körben, köztük egy másik gyártó modellje, a Codex (OpenAI) vagy a Gemini (Google): az első kör a ténybeli hibákat és hiányokat keresi, a második csak a javításokat ellenőrzi. Ezután én olvasom el a szöveget, és én döntöm el, mi marad benne. Azért használok AI-t, mert egy szöveghez sok forrást kell ellenőrizni, ki kell számolni az auditarchívum adatait, és elő kell készíteni 26 fordítást, a modell pedig jól rendezi az adatokat, leírja őket, és kódot ír.
• Fordítások. A lengyel változat a forrásváltozat. A 26 nyelvű fordítást ügynökök készítik, ellenőrzi pedig két dolog: egy szkript, amely összeveti a lengyel változattal a számokat, a linkeket és a szöveg szerkezetét, és egy második modell. Ezeket a változatokat a közzététel előtt senki sem olvassa el, akinek az adott nyelv anyanyelve. Az irányelvek példájától, vagyis több ezer meglévő szövegtől, amelyeket felügyelet nélkül engedtek át egy gépi fordítón, az én folyamatomat két dolog különbözteti meg: a saját szövegemet fordítják le, amelyért felelek, és minden változatot egy szkript és egy második modell összevet a lengyellel. Ez automatikus ellenőrzés, nem a kézi ellenőrzés, amelyet a Google az AI-tartalmak közzététele előtt ajánl, ezért a változatok közötti eltérésnél a lengyel változat számít. Ha az Ön nyelvi változatában valami nem egyezik a lengyellel, vagy természetellenesen hangzik, írjon nekem.
• Miért. A cégtulajdonosoknak és marketingeseknek írok, akik a saját oldalukat szeretnék ellenőrizni, vagy ki szeretnék választani, kire bízzák a SEO-t, és nem azért, hogy egy kifejezésre pozíciót szerezzek. Ezért a szövegek mellett kérdéslisták, auditadatok és munkafájlok vannak, nem csak meghatározások.

Az ügynökök nem döntik el, miről írok, és milyen tézisek maradnak a szövegben, a számokat a forrásfájlokból veszik, nem a modell emlékezetéből, és nem tesznek közzé semmit az én jóváhagyásom nélkül. A hibát, amelyet Ön jelez, vagy amelyet magam találok, kijavítom a lengyel változatban és minden fordításban. Az eszközöket, amelyeket használok, és a teszteket, amelyek alapján így osztottam fel a munkát, az AI-eszközökről a SEO-ban szóló szövegben írtam le.

Mit ne csináljon, aki E-E-A-T-t épít?

A legtöbb kárt azok a trükkök okozzák, amelyek a bizalom bizonyítékának tettetik magukat, mert minden csalás rontja az egész oldal értékelését. A Google azt írja, hogy a csalás minden formája megbízhatatlanná teszi az oldalt a felhasználók és az automatikus minőségi rendszerei számára (Google Search Central).

• Hamis szerzők és szakértők. Jobb valódi, titulus nélküli személlyel aláírni a szöveget, mint kitalált orvossal, mert a kitalált szerzői profilokat a Google csalásnak nevezi, az irányelvek pedig a legalacsonyabbra értékelik, amit az AI-val készült szövegeknél írok le.
• Egy eszköz „E-E-A-T-pontszáma”, amelyet a Google értékeléseként olvasnak. A Google nem tesz közzé ilyen pontszámot, ezért az eszköz a saját módszere szerint számolja. Az ilyen számot az ellenőrzendő dolgok listájaként kezelem, és megnézem, milyen bizonyítékok állnak a pontok mögött.
• A saját cég csillagos értékelése a strukturált adatokban. A Google a cégek és szervezetek értékelését csak azokon az oldalakon mutatja, amelyek más cégekről gyűjtenek véleményeket, a cég saját oldalán megadott értékelésnél pedig a saját magunknak adott értékelésekre vonatkozó szabályokra utal (Google Search Central).
• „Tekintélyekre” mutató linkek beszúrása azért, hogy emeljék a Google bizalmát. Nem ismerek megerősítést arra, hogy a kimenő linkek bizalmi jelek. A számszerű és jogi állításoknál a forrásokat az olvasónak adom meg, aki ellenőrizni szeretné őket.
• A dátum megváltoztatása a tartalom megváltoztatása nélkül. A Google ezt a keresőnek írt tartalmak jellemzői között említi, és hozzáteszi, hogy tartalom hozzáadása vagy eltávolítása csak azért, hogy az oldal frissnek tűnjön, nem segít (Google Search Central).
• Szerkesztés nélküli AI-szövegek százai. Sok oldalt, amelyet elsősorban a rangsor manipulálására készítettek, olvasói érték nélkül, a Google spamszabályzata visszaélésnek nevezi. A határt közöttük és a szerzői hozzájárulással készült AI-szöveg között az AI-szövegekről szóló rész táblázata mutatja.
• Az „mindenhez értő szakértő”. Az a szerző, aki hitelekről, gyógyszerekről és felújításokról ír alá szöveget, senkit nem győz meg arról, hogy mindegyik témában van tudása. A szerző kompetenciájának illeszkednie kell a témához.

Gyakori kérdések az E-E-A-T-ről

Hogyan javítható az E-E-A-T, és hol érdemes kezdeni?

Az E-E-A-T javítása olyan bizonyítékok hozzáadása, amelyeket az olvasó és az értékelő ellenőrizhet, és három ingyenes ellenőrzéssel kezdődik. Először döntse el, melyek az oldal YMYL-témái, mert ott a legmagasabbak az elvárások. Azután nyissa meg az öt legfontosabb oldalt, és nézze meg, hogy mindegyikről két kattintással eljut-e a cég adataihoz, az elérhetőséghez és a leírással ellátott szerzőhöz. Végül keresse meg a cég nevét -site: kizárással, és olvassa el, mit írnak róla mások. A talált hiányokat az E-E-A-T betűi szerint pótolja, a megbízhatósággal kezdve:

• Megbízhatóság. A cég adatai, az elérhetőség és a szabályzat elérhető legyen minden aloldalról, a webáruházban pedig a fizetések, a cserék és visszaküldések, valamint a vélemények szöveggel, nem csak csillagokkal (16., 18. és 23. o.).
• Tapasztalat. Az értékeléseknél és a tanácsoknál saját fotók, mérések és a használat leírása, vagyis az, amit nem lehet átmásolni más szövegéből (26. o.).
• Szakértelem. Valódi személy aláírása a témához illő képesítéssel, az YMYL-témákban pedig szakértő által készített vagy ellenőrzött tartalom (28. és 36. o.). A lektorálás dátumát adja meg külön a frissítés dátumától, ahogy a Healthline teszi a változástörténetben.
• Tekintély. Említések és publikációk mások médiumaiban, amelyeket ugyanazzal a -site: kereséssel talál meg (23. o.). A saját oldalon minden Önön múlik, a mások médiumaiban való említések pedig a szerkesztőségeiktől függenek; hogyan szerzem meg őket, azt a linképítésről szóló szövegben írom le.

Ezeknek a munkáknak a sorrendjét a SEO stratégiában határozom meg. Ha az oldal egészségről, pénzről vagy jogról szól, és nem tudja, hol kezdje, az jó téma a tanácsadásra.